Az író-rendező nagybátyjának családi legendává lett századvégi története elevenedik meg ebben a monumentális lírai-naturalista filmregényben, amely "pikareszkbe bújtatott szenvedélyes vallomás". Az anatóliai hegyek közt élő görög és örmény kisebbséget egyaránt elnyomó Törökországból mindenáron Amerikába, az ígéret földjére akar jutni a görög kereskedő kamasz fia, Stavros. E pokoli harcban fő fegyvere az a bizonyos "anatóliai mosoly" - Angliában ezen a címen forgalmazták a filmet -, amely mindig ott bujkál a főhős szeme és szája szögletében. Bíró Yvette szerint e különös, megvesztegető mosoly megfejtésével jut el Kazan a jellem kulcsához: "...ez az áttetsző, gyengéd grácia - különféle felismerések révén - céltudatossá keményedik; természetes adományból merev álarc lesz, a barbár világnak felmutatott, eltökélt szervilizmus - a befogadtatásért... A tisztaság és a megalkuvás közötti választás drámája tükröződik benne
